Ahogy elnézem, ma Éhezők Viadala emléknapot tartunk, úgy értem, inkább vissza-, mint előretekintünk. Ennek első állomásaként egy hosszabb Amandla Stenberg interjúból hoztam részleteket, amelyekben az Éhezők Viadaláról beszél:
Mi volt a kedvenc szereped eddig?
Nem tudom, tudok-e választani, olyan változatos élményeim voltak. De az Éhezők Viadalában azt szerettem, hogy olyan fantasztikus volt a szereplőgárdája. Olyan volt az egész hangulata, mint egy nyári tábor. Három hónapig forgattunk az erdőben. Rengetegszer megtréfáltuk a másikat, egymásnál aludtunk, meg ilyenek. Azon ritka élmények egyike volt, amikor mindegyik stábtag kedvelte a másikat. Nem voltak konfliktusok és hasonlók.
A (2011-es) Colombiánában játszott szerepem nagy megtiszteltetés volt. [Ebben a filmben Amandla egy kislányt alakított, aki szemtanúja lesz annak, amint megölik a szüleit, majd amikor felnő, jéghideg bérgyilkossá válik, ám ezt a szerepet már Zoe Saldana alakítja.] Izgatott voltam miatta, mert manapság nem sok filmet látni, aminek erőteljes női főszereplője van. És hogy őszinte legyek, kicsit ideges is voltam, mert [Saldana szerepének] erős szexuális kisugárzása is volt, meg minden. De az én karakteremet jó volt eljátszani, mert az egy nagyon pozitív szerep volt. Erős és független. Nem volt szüksége senkire.
[...]
Nem volt furcsa, hogy Éhezők Viadala karakteredből játékfigurát csináltak?
(Nevet) Nagyon bizarr volt. Az Éhezők Viadala egyike azon kevés filmeknek, amelyekben szerepeltem és máris játékfigurát csinálnak belőle! Igazi őrület volt. Nagyon klassz. Szeretek játszani vele az unokahúgommal. Szeretem, hogy ez a fiatal lányok számára egyfajta példakép, nem pedig egy furcsa szexuálisan túlfűtött bábu, amilyet gyakran látni.
[...]
Oprah nemégiben készített interjút Alfre Woodarddal, Viola Davis-szel, Phylicia Rashaddal és Gabrielle Union-nel, hogy milyen kihívásokat jelent sötétbőrű színésznőként érvényesülni Hollywoodban. Beszéltek arról, hogy elég kevés olyan szerep van, amelyben sötét bőrű színészre van igény, és arról is, hogy a színes bőrű nők néha milyen kritikákat kapnak az ellenséges és versengő médiapiacon. Színészi karriered jelen pillanatában vannak már hasonló tapasztalataid? És ha igen, milyen reményekkel nézel a jövő elé?
Az Éhezők Viadala kapcsán az volt sokak felvetése, hogy a legtöbb ember nem afroamerikainak képzelte a karakteremet. Szóval kaptam negatív visszajelzéseket is. De valahogy elhatároltam magam ezektől, mert olyan butaságnak tűnt számomra. Nem volt túl nagy szükségem arra, hogy erre menjen el az energiám.
Nem igazán olvasom a Twitteren a rólam írtakat. Így a legjobb, hogy inkább nem nézem meg, semmint hogy egy negatív megjegyzés megbántson. Ez sok fiatallal megtörténik ebben a szakmában, és ez sokak kedvét nagyon el tudja venni. Amikor azokat [a tweeteket] írták, tényleg megpróbáltam nem foglalkozni azzal, mi is zajlik. Azokat a cikkeket is elég megdöbbentő volt elolvasni, amelyek ezekből a tweetekből idéztek, amelyeket nekem szántak. Emlékszem, felhívtam a barátomat, Jackie Emersont és mondtam neki, hogy nem értem azt a hisztit, ami kialakult Ruta körül még akkor se, ha esetleg Rutának tényleg nem kellene feketének lennie, és megvigasztalt. Azt mondta, jöjjek rá, hogy ezekben semmi személyes nem volt, és hogy ez a társadalom egy sajnálatos reakciója arra, amikor egy afroamerikai színésznő megjelenik. Szóval nem hagytam, hogy ezek elszomorítsanak.
Forrás: Rookie
Aranyos :) Nekem azért hiányozni fognak az első rész szereplői, nagyon megszerettem őket :/
VálaszTörlés