Jennifer Lawrence Fabulous címlapját már láttuk, mostanra azonban előkerült a teljes interjú is, úgyhogy átrakom ide, jobban ideillik, mint az EW-s cikkhez.
Ő Hollywood legkeresettebb terméke, mégse hagyja, hogy a siker a fejébe szálljon. Ismerd meg Jennifer Lawrence-t, a teljesen hétköznapi szupersztárt.
Miközben Hollywood tele van műcelebekkel, akik publicistái maguk generálják a róluk szóló híreket, amelyek többsége kitalált, Jennifer Lawrence esetlen, gondtalan tökéletessége egyedisége üde színfoltnak számít.
Iszik, káromkodik, és ami a szívén, az a száján. Bevallja, hogy fogalma sincs a divatról, és csak azért kondizik, hogy pizzát ehessen reggelire.
És persze sokat utazik és hasra esik a világ szeme láttára, óóó, alig több száz millióan látták, és még csak meg sem próbálja kimagyarázni.
- Ez - mondja az esését követően, amelyre a Napos oldalban bemutatott lélegzetelállító alakításáért kapott Oscar díjának átvétele előtt került sor - kínos volt.
Ezek után elragadóan rövid, élettelen köszönőbeszédet mondott, amelyre fel sem készült, és amellyel elérte, hogy kicsit még inkább beleszeressünk.
Sziporkázó, mókás és olyan butuskán tehetséges, és 22 éves kora ellenére vitathatatlanul a Csillogó Város legeladhatóbb sztárja.
Bár körülötte minden változik, a multimilliomos lány ugyanaz a hétköznapi kentucky lány marad, aki még mindig nem tud felmutatni semmit, amire vagyonát költené, legfeljebb a drága szállodák minibárjának tartalmát.
- Egyszerűen olyan szerencsésnek érzem magam, hogy nincs időm rá, hogy beképzeltté váljak. - mondja. - Úgy neveltek, hogy megbecsüljem a pénz értékét, hogy tiszteljem a pénzt még akkor is, ha sok van belőle. Épp ezért bonyolult ez a minibár dolog, mert igen, megengedhetek 6 dollárt egy szelet Snickersért, de aztán mindig rosszul érzem magam miatta. Még mindig ugyanazt az autómat vezetem, amit már hosszú ideje, és nem vettem még lakást sem.
- Családom határozottan az a típus, akik nem engednék, hogy seggfej legyek vagy valami hasonló, szóval szerencsés vagyok, hogy ott vannak nekem.
Ezek után elragadóan rövid, élettelen köszönőbeszédet mondott, amelyre fel sem készült, és amellyel elérte, hogy kicsit még inkább beleszeressünk.
Sziporkázó, mókás és olyan butuskán tehetséges, és 22 éves kora ellenére vitathatatlanul a Csillogó Város legeladhatóbb sztárja.
Bár körülötte minden változik, a multimilliomos lány ugyanaz a hétköznapi kentucky lány marad, aki még mindig nem tud felmutatni semmit, amire vagyonát költené, legfeljebb a drága szállodák minibárjának tartalmát.
- Egyszerűen olyan szerencsésnek érzem magam, hogy nincs időm rá, hogy beképzeltté váljak. - mondja. - Úgy neveltek, hogy megbecsüljem a pénz értékét, hogy tiszteljem a pénzt még akkor is, ha sok van belőle. Épp ezért bonyolult ez a minibár dolog, mert igen, megengedhetek 6 dollárt egy szelet Snickersért, de aztán mindig rosszul érzem magam miatta. Még mindig ugyanazt az autómat vezetem, amit már hosszú ideje, és nem vettem még lakást sem.
- Családom határozottan az a típus, akik nem engednék, hogy seggfej legyek vagy valami hasonló, szóval szerencsés vagyok, hogy ott vannak nekem.
Jennifer 2011-ben kapta első Oscar-jelölését a Hallgatás törvénye című független filmben nyújtott teljesítményéért, amely meglepetésre nagy siker lett, aztán főszerepeket kapott az X-Men: Elsők-ben, ahol Raven Darkholme szerepét kapta meg, majd következő évben Katniss Everdeent alakította az Éhezők Viadalában, amely által nemzetközi ismeretséget is szerzett. Mindkét film folytatása folyamatban van.
Mégis a Napos oldal című romantikus vígjáték-dráma volt az, amelyben a szexmániás fiatal özvegy, Tiffany Maxwell szerepét alakította, és amelyért nem csupán Oscar, hanem Golden Globe, Screen Actors Guild és BAFTA-jelölést is kapott.
Sikerei ellenére beismeri, hogy a díjátadó ünnepségek számára még mindig borzalmas élményt jelentenek.
- Attól tartok, egész életemben rettegni fogok, mint egy csivava. - mondja. - Ez már nem tartozik a komfort-zónámhoz. A filmgyártás az én világom. Nem kellene, hogy engem hallgassanak, csak beszélek. Szóval, amikor filmet készítek, nagyon boldog vagyok. Ott érzem jól magam, ott vagyok otthon. Amikor viszont kiraknak a vörös szőnyegre, vagy fel kell mennem a színpadra, előbújik belőlem a csivava-Jennifer.
Nem szereti a hírnevet sem, és rettegve olvassa saját interjúit is. Csak annak van tudatában, hogy bármennyire üdítő is, meg kell tanulnia, hogyan cenzúrázza gondolatait.
- Nem nagyon ügyelek arra, mit ejtek ki a számon. - mondja. - Valószínűleg eláll a szavam, ha elolvasom, amit mondtam.
Nemrégiben újra egyedülálló lett, miután januárban szakított a 23 éves Nicholas Houlttal, azóta Jennifer igyekszik kerülni a komolyabb partykat. Inkább ismeretlen barátaival megy el szórakozni, akiket évek óta ismer.
- Jobban érzem magam olyan emberek között, akik ismernek engem, mint például a barátaim, akiket örök idők óta ismerek és a családom. - mondja.
- Egyfajta szomorúság jár át, amikor belenézek valaki szemébe, és rájövök, hogy az illető egy bizonyos módon tekint rám, és nem azt látja bennem, aki valójában vagyok. Soha nem úgy járok-kelek, mintha híres lennék. Épp úgy járok-kelek, ahogyan mindig is, de aztán szóba állok valakivel, és látom a szemében, hogy [szerinte] más vagyok. Ettől olyan furcsán érzem magam.
Ez volt az oka annak is, hogy olyan sokáig gondolkodott, mielőtt aláírt volna az Éhezők Viadalára. Tudta, hogy ez nagy erejű, az életét megváltoztató mozi lesz, ami azt is jelentheti, hogy a dolgok sose lesznek már olyanok, mint azelőtt.
- Ritkán történik olyan, hogy az embernek olyasmire kell igent mondania, amely teljesen megváltoztatja az életét. - mondja.
- Elégedett voltam az életemmel és nem tudtam, akarom-e, hogy megváltozzon. Mindig úgy képzeltem a jövőmet, hogy sportos anyuka leszek, aki egy kisteherautót vezet, és átlagos gyerekeim lesznek. Ez pedig nem összeegyeztethető egy hatalmas franchise-zal. Szóval kaptam három napot, és mindhárom nap újra-és-újra meggondoltam magam. Végül beszélgettem anyukámmal. Korábban csak független filmekben szerepeltem, ő pedig azt mondta: "Minden alkalommal, amikor valaki megkérdezi tőled, miért nem szerepelsz stúdiófilmben, azt válaszolod, hogy azért, mert nem a film mérete érdekel, hanem a történet és a karakter. Ezért aztán álszentség lenne, ha most, amikor itt egy történet és egy karakter, aki tetszik, de nemet mondasz rá, mert túl nagy." Szóval igent mondtam, és nem bántam meg.
Jó logika, Ms. Lawrence. Karen azonban, Jen anyukája, aki egy gyerektábort üzemeltet, nem mindig támogatta ennyire Jennifer ambícióit. Amikor a lánya 14 évesen otthagyta az iskolát és Louisville-ből New Yorkba költözött, hogy színésznő legyen, Karen és férje, az 56 éves Gary, aki korábban egy cementgyár vezetője volt, megrémültek. Végül, amikor Jennifer két bátyja, Ben és Blaine meggyőzték őket, hogy hadd kövesse a lány is az álmait, megenyhültek.
- Bátyáim felhívták őket, és azt mondták: "Beutaztátok velünk a világot, hogy baseballozzunk, kosarazzunk, focizzunk. [Jennifer] számára ez a baseball. Őt is támogatnotok kell." És attól kezdve kénytelenek voltak így tenni.
Karen elkísérte lányát a Nagy Alma városába, Jennifer pedig meghallgatásokra kezdett járni, és végül a The Bill Engvall Show jelentette számára a nagy áttörést, annak ellenére, hogy életében soha nem járt egyetlen drámakurzusra sem.
- Úgy éreztem ez az egyetlen dolog, amit valaha is átláttam, és nem akartam elengedni. Szerintem anyukám észrevette ugyanezt és nem igazán akart visszaküldeni az iskolába, ahol nem lettem volna boldog. Látta milyen vagyok úgy is, hogy egy patkányokkal teli lakásban élek és meghallgatásokról meghallgatásokra járok.
Jennifer azóta hosszú utat tett meg. És a nemzetközi hírnévvel együtt egyre meredeken ívelt felfelé a divattal kapcsolatos tudása a saját bevallása szerint igen fiús lánynak. A legnagyobb tervezők omlanak a lábai elé, hogy felöltöztethessék - jelenleg a Dior arca, az ő ruhájukat hordta az Oscaron is, és megpróbálja elfogadni mindezt.
- Hát, itt tartok. Világ életemben utáltam vásárolni. Anyukám időről időre elvitt a TJ Maxx-be én meg majd elájultam az unalomtól.
- Voltak ajándék ruháim, amik ugyan nem igazán tetszettek, de ingyen voltak, úgyhogy nem kellett vásárolgatnom.
- De nemrégiben erőt vettem magamon és elmentem vásárolgatni és nagyon élveztem. Mostanra talán kezdem lassan megkedvelni a ruhákat.
Ismertsége azonban azt eredményezheti, hogy manapság nem költekezhet a Rodeo Drive-on és bevásárlásai nagy részét az interneten végzi. De ez nem olyan nagy áldozat. Míg Jennifernek érthető módon eltarthat egy ideig, mire hozzászokik a hírnévhez, természetesen nem panaszkodik.
- Sok dolog megtörtént már, amiről nem is gondoltam, hogy lehetséges, bekövetkezett, és mind egy év alatt. Nagyon tömény volt, de pozitív módon.
Forrás: Fabulousmag
- Elégedett voltam az életemmel és nem tudtam, akarom-e, hogy megváltozzon. Mindig úgy képzeltem a jövőmet, hogy sportos anyuka leszek, aki egy kisteherautót vezet, és átlagos gyerekeim lesznek. Ez pedig nem összeegyeztethető egy hatalmas franchise-zal. Szóval kaptam három napot, és mindhárom nap újra-és-újra meggondoltam magam. Végül beszélgettem anyukámmal. Korábban csak független filmekben szerepeltem, ő pedig azt mondta: "Minden alkalommal, amikor valaki megkérdezi tőled, miért nem szerepelsz stúdiófilmben, azt válaszolod, hogy azért, mert nem a film mérete érdekel, hanem a történet és a karakter. Ezért aztán álszentség lenne, ha most, amikor itt egy történet és egy karakter, aki tetszik, de nemet mondasz rá, mert túl nagy." Szóval igent mondtam, és nem bántam meg.
Jó logika, Ms. Lawrence. Karen azonban, Jen anyukája, aki egy gyerektábort üzemeltet, nem mindig támogatta ennyire Jennifer ambícióit. Amikor a lánya 14 évesen otthagyta az iskolát és Louisville-ből New Yorkba költözött, hogy színésznő legyen, Karen és férje, az 56 éves Gary, aki korábban egy cementgyár vezetője volt, megrémültek. Végül, amikor Jennifer két bátyja, Ben és Blaine meggyőzték őket, hogy hadd kövesse a lány is az álmait, megenyhültek.
- Bátyáim felhívták őket, és azt mondták: "Beutaztátok velünk a világot, hogy baseballozzunk, kosarazzunk, focizzunk. [Jennifer] számára ez a baseball. Őt is támogatnotok kell." És attól kezdve kénytelenek voltak így tenni.
Karen elkísérte lányát a Nagy Alma városába, Jennifer pedig meghallgatásokra kezdett járni, és végül a The Bill Engvall Show jelentette számára a nagy áttörést, annak ellenére, hogy életében soha nem járt egyetlen drámakurzusra sem.
- Úgy éreztem ez az egyetlen dolog, amit valaha is átláttam, és nem akartam elengedni. Szerintem anyukám észrevette ugyanezt és nem igazán akart visszaküldeni az iskolába, ahol nem lettem volna boldog. Látta milyen vagyok úgy is, hogy egy patkányokkal teli lakásban élek és meghallgatásokról meghallgatásokra járok.
Jennifer azóta hosszú utat tett meg. És a nemzetközi hírnévvel együtt egyre meredeken ívelt felfelé a divattal kapcsolatos tudása a saját bevallása szerint igen fiús lánynak. A legnagyobb tervezők omlanak a lábai elé, hogy felöltöztethessék - jelenleg a Dior arca, az ő ruhájukat hordta az Oscaron is, és megpróbálja elfogadni mindezt.
- Hát, itt tartok. Világ életemben utáltam vásárolni. Anyukám időről időre elvitt a TJ Maxx-be én meg majd elájultam az unalomtól.
- Voltak ajándék ruháim, amik ugyan nem igazán tetszettek, de ingyen voltak, úgyhogy nem kellett vásárolgatnom.
- De nemrégiben erőt vettem magamon és elmentem vásárolgatni és nagyon élveztem. Mostanra talán kezdem lassan megkedvelni a ruhákat.
Ismertsége azonban azt eredményezheti, hogy manapság nem költekezhet a Rodeo Drive-on és bevásárlásai nagy részét az interneten végzi. De ez nem olyan nagy áldozat. Míg Jennifernek érthető módon eltarthat egy ideig, mire hozzászokik a hírnévhez, természetesen nem panaszkodik.
- Sok dolog megtörtént már, amiről nem is gondoltam, hogy lehetséges, bekövetkezett, és mind egy év alatt. Nagyon tömény volt, de pozitív módon.
Forrás: Fabulousmag
miért ilyen szép és tökéletes?
VálaszTörlésszívem szerint őt akarnám feleségnek :D