2012. május 5., szombat

Liam Hemsworth a hongkongi Prestige magazinban

Liam-mel készült egy remek interjú a fent nevezett újságban, ebből fordítom az izgalmasabb, illetve az Éhezők Viadalára vonatkozó részeket!


Hogyan kezeled azt, hogy az életed a figyelem középpontjában van és mindazokat a dolgokat, amelyek ezzel járnak?
Nem igazán változott meg semmi. Még mindig ugyanazt csinálom, amit mindig is csináltam. Egyszerűen a pályafutásom egy újabb mérföldkőhöz ért. Lehetőségem nyílt arra, hogy hihetetlenül tehetséges filmesekkel, írókkal, rendzőkkel kerüljek ismeretségbe - bárkivel a szakmából. Teljesen más helyzetben vagyok, mint korábban. De tudod, a magánéletem nem változott. Még mindig eljárok szörfözni és a haverokkal lógok. Egyszerűen csak nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ott vagyok, ahol vagyok, és hogy filmezhetek.

Hatalmas pörgés volt a világon Az éhezők viadala bemutatását követően. Milyen érzés érintettnek lenni benne egyáltalán?
Március nagyon nagy részét utazással töltöttem, mindenütt sajtótájékoztatót adtunk. Soha nem reklámoztam még olyasmit, ami iránt ilyen nagy lett volna az érdeklődés. Szóval nagyon klassz volt. Színészként mindig olyan dolgokat keresek, amelyek közel állnak hozzám így vagy úgy, vagy olyanokat, amelyek mindentől különböznek. És ez minden bizonnyal olyan, és máris hatalmas rajongótábor áll mögötte. Soha nem voltam még részese ilyesminek, úgyhogy nagyon izgalmas.

Mi vonzott a filmben és a szerepben?
Az, hogy nagyon más volt, mint bármelyik film, amelyiket korábban csináltam. Szerintem ez esélyt adott arra, hogy valami mást is megmutathassak magamból színészként, és hogy más fényben látsszak.

Az ugrás után végül mégis többet fordítottam az interjúból, amelyben szó van Liam gyerekkoráról, pályájának kezdetéről, és a Feláldozhatók 2-ről is. Képekkel kiegészítve. Rajongóknak érdemes :)

A Phillip Island-en nőttél fel, Ausztrália egy csendes, vidékies részén. Hogyan segített ez hozzá ahhoz, hogy olyan ember váljon belőled, amilyen most vagy?
Édesapám és bátyáim is állandóan szörföztek, és őszintén szólva így felnőni volt a legjobb. Szörföztünk suli előtt, suli után... És szeretem az olyan kis közösségeket, amelyben ott is éltünk, ahol mindenki ismer mindenkit. Ez volt a legjobb hely, ahol felcseperedhettem.


Hogyan vált a színészet a mániáddá?
Először a bátyám, Luke folyt bele. Gyerekként imádtam a filmeket, csak leültem, és naphosszat képes voltam filmezni. De soha nem álmodoztam arról, hogy egyszer majd színész leszek. Legalábbis 17 éves koromig nem volt így, aztán láttam, amint a bátyáim ausztrál TV-sorozatokban szerepelnek, onnantól akartam én is komolyan foglalkozni vele, ezért elkezdtem délutáni órákra járni. Szereztem egy ügynököt és elkezdtem olyan sok meghallgatásra járni, amennyire csak bírtam. Ez az utolsó iskolaévemben történt.

Mindkét bátyád színészkedett tehát, amikor te még gyerek voltál. Milyen hatással volt ez rád?
Nos, biztos nem kezdtem volna bele, ha ők sem. Fiatalabb testvérként mindig azt akartam csinálni, amit ők is, és megpróbáltam őket felülmúlni pár dologban. A bátyáim voltak rám legnagyobb hatással az életem során, és ők a példaképeim is. Sok mindent tanultam tőlük. Mielőtt drámaórákra kezdtem volna járni, a tesóimmal átfutottunk néhány jelenetet, így aztán Luke és Chris egyfajta színiórákat tartottak nekem, úgyhogy valahogy így kezdődött ez az egész. 

2009-ben - mindössze 19 évesen - összecuccoltál és elköltöztél Los Angelesbe. Voltál azelőtt valaha Ausztrália határain túl?
Balin voltam előtte - ez volt az egyetlen tengerentúli utazásom - egy szörftúrára utaztunk a bátyáimmal. De szerintem mindig is el akartam jönni Los Angelesbe, egyszerűen azért, mert itt készítik a legnagyobb filmeket, itt vannak a legnagyobb producerek. Szerintem minden színész el akar jutni ide előbb-utóbb. Úgyhogy elkezdtem anyagokat küldeni magamról Ausztráliából.


Eredetileg úgy volt, szerepelni fogsz Stallone Feláldozhatók című filmjében. Mi történt azután?
Elküldtem egy kazettát, és egy héttel később felhívott Stallone és megkért, hogy menjek már át. Már épp repülni készültem, amikor átírták a forgatókönyvet, és történetesen kiírták belőle a nekem szánt szerepet. Aztán mégiscsak átrepültem, egy próbafelvételt készítettem a Thor-ra, amelybe végül a bátyám kapta meg a szerepet. Szóval így kerültem az Államokba, és így figyeltek fel rám, mert az emberek megtudták, mi történt a Feláldozhatókkal. Aztán szerepet kaptam az Utolsó dalban, így megtehettem, hogy itt maradok, és dolgozok. 

És végül mégis kaptál szerepet Stallonétól a Feláldozhatók 2-ben?
Igen, tavaly nyáron forgattam, és együtt dolgoztam Stallonéval és Jason Statham-mel, akik a legnagyobb akcióhősök a világon. Az ő filmjeiken nőttem fel. Nagyon hihetetlen volt, és egyben nagyon alázatos munkát igényelt a velük közös munka, hogy nap nap után együtt dolgozhattam velük, láthattam, milyen profik, milyen vagányak és hogy még most, sok évnyi munka után is milyen lelkesek, hogy ezt csinálhatják. Nagyon boldogok és legkevésbé sem fáradtak bele. Egyszerűen nagyon nagyszerű volt együtt dolgozni velük.

Azok a fickók nagyon kemények. Tudtál velük lépést tartani?
Ők már nagyon régóta filmeznek, és kőkeményen végzik a dolgukat. Ha ott vannak a forgatáson, akkor minden figyelem rájuk összpontosul, profik és megpróbálják olyan jól végezni a dolgukat, ahogyan csak tudják. Nagyon jó volt látni, hogy ezek a srácok még ennyi idő elteltével is annyira lelkesednek aziránt, amit csinálnak. Igazán odafigyeltek, nem volt semmi dráma a forgatáson, remek fickók, akik szeretik, amit csinálnak. Ők a legedzettebb srácok a világon, emiatt kissé valóban gyenge láncszemnek éreztem magam, mind remek formában vannak. Nagyon nehéz volt lépést tartani velük - mintha ha csak gépek lennének.

És bár nem az interjú része, de a héten jelent meg a Feláldozhatók 2 legújabb előzetese, amit megnézhettek. A film szeptember 20-tól látható a magyar mozikban:


Hogyan választasz, vagy üldözöd a szerepeket?
Rengeteg forgatókönyvet olvasok, és sok rendezővel beszélek. Abban a helyzetben vagyok, amikor segíthetek abban, hogy egy film összeálljon, ha van egy remek elképzelésem, akkor az segíthet ebben. Ez korábban nem volt jellemző. Akkor csak egyszerűen szerettem színészkedni és szerettem a filmeket. Jelenleg olyan embereket keresek, akik valami nem szokványosat csinálnak. Olyan emberekkel találkozom, akik épp olyan szenvedélyesek, mint én. Mindig is úgy éreztem, hogy a javát annak, amit tudok, forgatáson, munka közben tanultam meg. Az ember abból tanul, ha megnézi, mások hogyan csinálják.

És mivel töltöd a szabadidődet?
A Call of Duty-val játszom X-Boxon - hólyagos a hüvelykujjam a sok játéktól. Ha kikapcsolódok, akkor X-Boxozok, vagy elmegyek szörfözni. Ha dolgozom, akkor legtöbbször találkozóim vannak, nagyon aktívan élek. Egy darabig boxoltam is. Úgyhogy próbálok ehhez visszatérni, vagy elmegyek futni. Elég pörgős típus vagyok, úgyhogy szeretek mozogni. Úgyhogy ha nem azért pihenek, mert ki vagyok merülve, akkor mozgok.


Forrás

3 megjegyzés:

  1. Köszi a fordítást :) És, ezek a képek...hmm... :D

    VálaszTörlés
  2. Nem akarok kukacoskodni, de a Fülöp-szigetek, mint Ausztrália része? Nem lehet, hogy egyes számban van, vagy egy tipikusan olyan földrajzi névről van szó, amit nem kéne lefordítani? Tényleg nem bántásból mondom, csak felkaptam rá a fejem. Egyébként köszi a fordítást :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jogos. És bár nem biztos, hogy enyhítő körülmény, de így este 10 óra után volt az idő, bevallom, bele sem gondoltam. De tényleg egyes számban volt. Javítottam. Köszi!

      Törlés