2012. április 1., vasárnap

Collider interjú Amandla Stenberggel, Isabella Fuhrmannal és Alexander Ludwiggal

Ez az interjú, amit most hozok, még a film megjelenése előtt készült a hivatalos sajtótájékotatón, és azt hiszem/remélem, érdemes elolvasni. Nagyon jók voltak a filmben, és mivel lassan lecseng az őrület, félek, kicsit kevesebb szó lesz róluk, úgyhogy mindenképp megragadnám az alkalmat, hogy olvashassunk róluk! Színkódok: Piros: Isabella Fuhrman, kék: Alexander Ludwig, Zöld: Amandla Stenberg.


Mindannyian olvastátok a könyvet, mielőtt megtudtátok, hogy film lesz belőle?
Isabella Fuhrman: Igen!
Alexander Ludwig: Miért, van könyv? Nem. Naná, hogy olvastuk! Mindannyian hatalmas rajongói vagyunk a könyveknek!

Vannak kedvenc karaktereitek? 
Igen, határozottan. Nekem Katniss és Ruta a kedvenceim. Velük olyan könnyű azonosulni és szerethetőek is.

Milyen érzés volt, hogy olyan karaktert akartál alakítani, aki meg akarja ölni őket?
Én mindig azt mondom, hogy az embernek szeretnie kell a karaktert, akit alakít, úgyhogy többször újraolvastam a könyvet, hogy megtanuljam megkedvelni az egyik igazán rossz szándékú karaktert, aztán pedig, hogy kitaláljam, ki is ő igazából, és mitől lett ilyen rosszindulatú és mentálisan zavart. Aztán pedig rengetegszer gyakoroltam, hogyan alakítsam a karaktert. 


Alexander, mi vonzott ebben a szerepben és milyen edzéseket kellett végezned?
Amikor felajánlották a szerepet, kapva kaptam az alkalmon, mivel még nem igazán volt lehetőségem rosszfiút játszani korábban, és ez olyasvalami volt, amit mindig is nagyon-nagyon szerettem volna kipróbálni. Meg akartam tapasztalni, milyen egy ember sötét oldala, és Cato igazán egyedien torz figura. Hihetetlenül keményen dolgoztunk. Fizikálisan mindenképpen, mert azt akartam, hogy Cato megjelenése a filmben épp olyan fenyegető legyen, mint amilyen a szellemi beállítottsága. Rengeteg harcművészeti edzésen vettünk részt. Egy volt haditengerésszel dolgoztam együtt, hogy kigyúrjam magam. Nagyon sok kézitusa edzésen is részt vettem. 
Nagyon sokat edzettünk együtt is, amikor zajlottak az edzések. Ő kardot forgatott, én kést dobáltam, és amikor edzettünk, ugyanazt kellett csinálnunk, csak más mennyiségben. 



Isabelle, mennyire lettél jó késdobálásban?
Igazából elég jól belejöttem, pedig magam sem számítottam rá! Érdekes volt, mert sokkal több gyakorlati dolog volt ezzel kapcsolatban, mint amire számítottam. Elég ügyetlen kezem van, ezért először teniszlabdát dobáltam, aztán fokozatosan jutottam el odáig, hogy a végére bele tudtam vágni egy nehezebb kést is a céltáblába. Úgy éreztem, jól csinálom. Még mindig tudom, hogyan kell csinálni.
Isabelle kiemelkedő munkát végzett. Nagyon-nagyon keményen dolgozott.
És Alex is klassz munkát végzett ezekkel a kardokkal. Őrület volt!

Amandla, a film egyik legérzelmesebb jelentében szerepelsz. Hogyan élted ezt meg?
Az egy nagyon komoly nap volt a forgatáson. Bár Jennifer rendkívül vicces, minden egyes felvétel után mondta, hogy "Ez nagyon vidám volt! Imádtam!" Aztán mindenki nevetni kezdett. Ő ilyen laza volt.

Voltak tréfálkozások a forgatáson?
Voltak. Sőt, csínytevések is.
Amandla nagy mókamester. Emlékszem, egyik nap az egyik harcjelenetet forgattam, és épp néhány kaszkadőr sráccal gyakoroltunk. Észak-Karolinában a forgatás ideje alatt akkora hőség volt, hogy az undorító. Olyan volt, mintha saját izzadságunkban fürödtünk volna. Soha nem éreztem még magam ilyen undorítónak. Úgyhogy levettem a felsőm, amikor csináltuk a harci edzést, és nem volt másik ruhám, úgyhogy vissza kellett mennem a lakókocsimhoz, hogy felvegyem a ruháimat. Amikor azonban odaértem, a ruháim eltűntek. Nem találtam őket sehol. Csak egy kis cetlit találtam Amandlától és Jackietől, aki a Rókaképű lányt játssza. Mire én, "Ó, Istenem. Mit tettek?" Nem volt ruhám. Ott álltam egy szál boxerben, próbáltam megtalálni a ruháimat, aztán egy részüket a hűtőben találtam meg, a többit meg a mikróban. Nagyon vicces volt! És ez csak egy példa volt abból a sokások dologból, amivel Amadla tönkretette az életemet a forgatáson!
Így van, Alex meg azzal szórakozott, hogy rávett, hogy sms-ben igazítsam útba. Nem dolgozott az egyik hétvégén. Egy három-négy napos hétvége volt, amikor csak Jennel és Josh-sal forgattak. Alex felhívott, mondván, hogy haldoklik a telefonja és kérte, hogy navigáljam el Nashville-ből Scottsdale-be, Arizónába. Így aztán bepötyögtem neki, az ujjaim majd letörtek. Majd elküldtem neki, mire visszaírt, hogy még az arizónai Scottsdaleből is kellene neki útbaigazítás az arkansasi Little Rockba, majd pedig a colorádói Boulderbe. Na, akkor már mondtam, hogy még egyszer nem csinál hülyét belőlem. Mire az volt a válasz, hogy "Nyugi, visszafelé, repülővel jövök!" Mondjuk ez elég valószínűtlennek tűnt, de mindegy.
Fél órát töltött azzal, hogy sms-ben küldözgette az iránymutatásokat. Nagyon beteg volt és iszonyú vicces!
Hát nekem egyáltalán nem volt vicces!
Olyan hatalmas útbaigazító esszéket kaptam, mint "Fordulj balra egy földúton, majd menj egészen Little Rockig!" Nagyon vicces volt!

Amandla, igazi fákon töltötted az idődet, vagy csináltak neked mű fákat?
Igazi fákra is másztam, és voltak a stúdióban is erre a célra készített fák. Volt egy rendelésre készült hám rajtam, úgyhogy nem eshettem le, így pedig igazán jó buli volt. Egyik alkalommal Jen és én fenn voltunk a fán az egyik jelenet forgatásakor és nagyon nehéz volt fenn maradni, mert folyamatosan csúsztam lefelé. Találtam egy kis bemélyedést a fán, ahová le tudtam ülni, viszont, amikor megszólaltak, hogy "Felvétel!", elkezdtem csúszni lefelé. Erre hangosan felkiáltottam, hogy mindenki halhatta, hogy "Állj, nem találom a segg lyukamat!" Jen a hét hátralévő részében végig ezzel húzott. 




Hogy tudtatok egyáltalán dolgozni a forgatáson úgy, hogy gyakorlatilag folyamatosan poénkodtatok?
Nagyon profik voltunk, amikor arról volt szó, hogy forgassunk és végezzük a dolgunkat. De forgatáson kívül és amikor szabadnapunk volt, folyamatosan viccelődtünk és nagyon jól éreztük magunkat. Valószínűleg életem legjobb nyara volt.


Beszéltetek olyan rajongókkal, akik már nagyon izgatottak amiatt, hogy megjelenjen a film?
Igen, Twitteren és a barátaimmal. Minden barátom olvasta a könyvet, és megpróbálnak belőlem kihúzni minden részletet. Mire én: "Erről nem beszélhetek!"
Van egy rajongónk, aki mindig tudja, éppen hol vagyunk, és tényleg mindig ott is vagyunk. Ha elmegyek a reptérre, akkor ott jelenik meg. Meg is ismerkedtünk, legalábbis a keresztnevét tudom. Én meg néha "Ó, ember, mi van? Már megint ránk találtál. Most hívjam a rendőrséget?" De ettől eltekintve a rajongók a támogatásukról biztosítanak. Csináltunk egy Vanity Fair fotózást az Éhezők Viadala promózása céljából, és amikor a felvételen voltunk, egyszer csak meglátok egy kis fejet a fák közt. Három tini lánynak sikerült kijátszani a biztonságiakat és bejutottak az erdőbe. Vannak hasonlóan mókás dolgok. De mindent összevetve nagyon hízelgő, hogy ennyire szeretnek minket.
Anyukám valószínűleg jobban pánikol emiatt, mint én. Állandóan ideges, ha egyedül megyek a barátaimmal valahova. Mindig azt mondja "Légy óvatos! Soha nem tudhatod!", mire én "Nyugi. Most már tudok kést dobálni. Én vagyok az utolsó, aki miatt aggódnod kell!"


Isabelle, miért döntöttél úgy, hogy saját háttértörténetet építesz fel a karaktered számára? 
Ez is egyike volt azoknak, amit a meghallgatásra való felkészülésként csináltam. Amikor az ember a könyvet olvassa, az Katniss szemszögéből íródik, megtudja, ki is Katniss pontosan, megérti néhány karakter motivációit, de én szerettem volna kitalálni és megtudni, hogy mi áll Clove tetteinek hátterében, és hogy honnan származik. Írtam egy másfél oldalnyi háttértörténetet, aztán beszélgettem Garyvel erről, hogy hogyan lehetne még érdekesebbé tenni a karaktert. Arra gondoltam, hogy Clove-nak rossz kapcsolata lehetett a szüleivel, akik kényszerítették a lányt, hogy vegyen részt a Viadalon. Clove pedig meg akarja mutatni nekik, hogy képes hazajutni és megmondhatja nekik, hogy "Megcsináltam, többé semmi szükségem a segítségetekre!" Ez volt a fő mozgatórugója annak, hogy miért akar Clove annyira nyerni. Ugyanakkor azt is észben tartottam, hogy a rajongók majd látni fogják a filmet, és jó lenne, ha tetszene nekik. Izgatottan várom, hogyan fogadják majd.




Milyen volt Gary Ross-szal mint rendezővel dolgozni?
Elérte, hogy nagyon kellemesen érezzük magunkat a forgatáson. Elbeszélgetett velünk a karaktereinkről. Én nagyon jót beszélgettem vele a saját karakteremről mielőtt elkezdtünk volna forgatni, a próbák alatt. Mindig ott volt, ha kérdésünk merült fel, ha valamit hozzá szerettünk volna tenni, vagy meg akartunk kérdezni. Úgy beszélt velünk, mintha ő lenne a mi karakterünk, így aztán elérte, hogy érdekes arckifejezéseket vágjunk. És volt egy megafonja, és volt egy óriási hangszóró a Bőségszaru tetején és mindenki hallhatta őt.
A végén pedig mindenki el volt ragadtatva saját tehetségétől. Amikor Gary azt mondta, "Felvétel!", mind ennek megfelelően cselekedtünk. Mert bár a forgatáson kívül nevetés és baráti légkör volt, igazából ez az, amiért élünk [maga a forgatás], ez a szenvedélyünk és kihoztuk magunkból a maximumot. Mindenki, aki ott volt, tisztában volt azzal, hogy megvolt az oka, amiért minket választottak, és hűnek kell maradnunk a rajongókhoz és ehhez a fantasztikus könyvhöz.


Mi volt a legjobb, amit megtudtatok magatokról a film készítése során?
Ez nagyszerű kérdés! Én azt, hogy amikor az ember rosszfiút alakít, akkor igazából azt fejben kell összerakni. Ez nem olyasmi, ami magától jön. Amikor jó fiút játszok, az valahogy belülről fakad. Szeretem azt gondolni, hogy egy kicsit azért jó ember vagyok. De határozottan sok munkával és rengeteg próbával jár, mire az ember felépíti a karaktere háttértörténetét, különösen, ha negatív figurát alakít, kell valami, ami alapján megformálja az ember a szerepet.
Én sokat megtudtam a képességeimről. És sokat tanultam azzal kapcsolatban, hogy milyen eljátszani egy negatív szereplőt pszichésen. Játszottam már korábban is rossz karaktert, de ott más okok voltak. Itt ki kellett találnom, ki ez a lány, honnan származik, milyen körülmények vezettek ahhoz, hogy ilyen zavart elmeállapotú legyen.
Én pedig úgy gondolom, sok mindent megtanultam a színészettel kapcsolatban. Jen remek mentorommá vált. Olyasvalaki volt, akire támaszkodhattam. Ha más elképzelésem volt egy jelenettel kapcsolatban, mint Garynek vagy bárki másnak, akkor elmagyarázta nekem és kristálytiszta lett. Sokat megtudtam Rutával kapcsolatban, és a nagyjelenetében még akkor is próbál bátor lenni, amikor rettenetesen meg van rémülve, mert azt szeretné, ha Katniss folytatná és megnyerné a Viadalt. Úgyhogy miután ezt megértettem, igazán bele tudtam élni magam a jelenetbe.


Forrás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése