2017. február 21., kedd

Josh Hutcherson Az Éhezők Viadala folytatásának gondolatáról

Nagyon igyekeztem, hogy ne legyen lájkvadász és pláne félrevezető a cím, mert szó nincs a folytatásról, csak arról, hogy Josh-sal nemrégiben egy rövidebb interjút készítettek rendezői debütálása kapcsán és ott merült fel a kérdés.

Josh egyébiránt Ape címmel készített egy rövidfilmet, amelyben szerepel is. [Azt most hagyjuk, mennyire nem szeretem, amikor valaki szereplője is az általa rendezett vagy producerált darabnak és ezt Josh-nak sem igazán tudom elfogadni,]
Amúgy az E-Online cikkéből mindösszesen annyi derül ki az Ape című filmről, hogy Josh rendezői debütálása és az első darabja egy öt részes sorozatnak, amit a mamájával közösen vezetett produceri iroda készít. A film amúgy február 17-én jelent meg az USÁ-ban, bár ez már az IMDB oldaláról derül ki.

Josh Hutcherson az Ape című filmben

Na, de akkor a cikkben fejtegetett gondolatról, amelyek kapcsán Josh a következőképpen fogalmazott:
- Nagyon jó élmény volt, szerettem alakítani a karakteremet. Szerettem a stábot, nagyszerű szereplőgárdánk volt, a legjobb. - mondta. - Ha természetesnek és jónak érződne, akkor igen, de ha csak arra menne ki a dolog, hogy pénzt csináljanak és megfejjék a fejős tehenet, akkor biztos nem lennék benne. Emiatt egyáltalán nem lenne lelkifurdalásom, hacsak nem valami sz*r történettel állnának elő, csak hogy még több haszonra tegyenek szert.
Forrás: E-Online

Nos, ebben egyetértünk.

2017. február 19., vasárnap

A jó feleség - 9. fejezet: Emlékek és tárgyak, 2. rész

- Borzasztó feleség vagy, drágaságom! - Mivel ma már másodjára hallom és mert magam is úgy érzem, hogy van benne valami, könnyekben török ki. Katniss rájön, hogy a házasélet nem egyszerű. A 12. körzet hamvai sorozat második kötete. - Katniss szemszögéből

Becsapódik mögöttem az ajtó, amint végigtrappolok az udvaron, keresztül a sártócsákon és az olvadó hó halmain. Bár vasárnap van, de úgy érzem, el kell mennem vadászni. Posy nyit ajtót, amikor bekopogok Hawthorne-ékhoz, kicsi arca felragyog az izgatottságtól, amikor meglát.
- Katniss, megint festünk? - kérdezi lelkesen.
- Talán pár hét múlva vagy így valahogy. - válaszolom olyan közömbösen, ahogy csak lehet. - A többi szobát nem szeretném kifesteni anélkül, hogy tudnám, Peeta mit szeretne. - Nem haragudna persze, ha így tennék, csak szerintem élvezné, ha ő is részt vehetne a folyamatban.
A hét éves kislányt nem olyan könnyű eltántorítani.
- Az előbb láttam, sétált le a dombról. Szomorúnak látszott. Nem lephetnénk meg ismét? Akkor majd felvidul.
Ó, bárcsak ilyen könnyen menne, kicsi lány.

- Itthon van a tesód? Szeretnék elmenni vadászni. - váltok témát.
Úgy tűnik, a figyelemelterelés beválik, mert bátyjának említésére Posy teljesen új elképzeléssel rukkol elő.
- Itthon van, de ő is szomorú. A vadászat majd felvidítja, és amíg nincs itthon, csinálhatok neki valamit. Megyek is, szólok neki!
Egy pillanat alatt felszalad a lépcsőn, teljes hangerővel szólongatja Roryt. Néhány dörmögő szó után, három lépés hallatszik a folyosón, aztán Rory máris kettesével veszi lefelé a lépcsőket. Posy máris felszívódott, bátyja meglepetése máris mozgásba lendült.
- Ki akarsz menni? - kérdezi Rory üdvözlésképp.
Bólintok. - Szerinted biztonságos?
Rory egy percre elgondolkodik.
- Soha nem az. De minden rendben lesz, ha együtt maradunk. A hó eléggé elolvadt ahhoz, hogy lássuk a talajt, jég pedig már nincs.

Gyorsan és feltűnés nélkül vágunk át a városon. A távolból látom, amint Peeta az új vegyesbolthoz közeledik, körülötte a ruhákkal teli táskák. Egyszer majd talán újra lesz annyi ember az üzletben, hogy érdemes legyen tisztán ruházati üzletet beindítani vagy nyit majd egy szabó, most azonban csak egyetlen hely van, ahol szöveteket, ruhákat, cipőket és egyéb eszközöket árulnak. Biztos vagyok benne, hogy Peeta megpróbálja meggyőzni a középkorú asszonyt, hogy fogadja csak el, amit megpróbál odaadni neki, hogy eladhassa a körzetben élőknek olcsón, de az asszony a Peremből származik, akinek ez a fajta könyörületesség nem fog jól esni.
Peeta nem fordul meg és nem látja, hogy elmegyünk. Erős kísértést érzek, hogy mögé lopózzak és karjaimmal átfonjam a derekát, hogy gyorsan a nyakába ugorjak, majd rájöjjön, hogy én vagyok, jólesően mormoljon, amitől én magam is boldog és vágyakozó legyek. De most dolga van, én pedig hónapok óta most először megyek ki vadászni. Nem lenne jó most megállni. Azt is be kell vallanom, hogy nem vagyok biztos benne, hogy is érez, a gyáva énem pedig inkább azt szeretné, ha ezúttal ő kezdeményezne. Tudom, hogy nem tettem semmi rosszat, hacsak azt nem számítjuk, hogy ráerőltettem, hogy olyasmiről beszéljen, amit nehéz volt felidéznie, mégis felelősnek érzem magam, amiért Peeta rosszul érzi magát.
Az erdőben rengeteg sár van, nehéz haladnia Rorynak és nekem is. Eldöntjük, hogy együtt maradunk, új csapdákat állítunk, hisz az előzőekkel nem foglalkoztunk, amikor olyan kemény hidegre fordult az idő. Jól összedolgozunk, csöndben vagyunk, igyekszünk távol maradni azoktól a területektől, ahol földalatti vízfolyások alakultak ki és egyáltalán, az erdőnek attól a részétől, ami a bányák felett van. Időről időre egyre mélyebbre kerülünk az erdőben, olyan területeket fedezünk fel, ahol korábban egyikünk sem járt. Ez leginkább Roryra jellemző. Jobban szeret új helyeket felfedezni, mint én. Én jobban szeretek ismerős területeken vadászni.
Nem beszélünk, csak amennyit muszáj. Nincs is miről beszélnünk, ami szerintem mindkettőnk számára megkönnyebbülés. Nem hiszem, hogy bárki a városban igazán megértené ezt. Peeta persze már utalt rá, hogy nagyon sok közös tulajdonságom van a középső Hawthorne-fiúval, mint bárki mással és ez így is van. Az viszont tény, hogy ami engem illet, nem akarok Roryval beszélgetni és biztos vagyok benne, hogy ezzel ő is így van. Ennek nem ellenszenv az oka, sőt, nagyon is érdekel, mi van a fiúval és gyanítom ez kölcsönös. De a legtöbb dolog, amit megoszthatnánk egymással, olyan fájdalmas, hogy jobb, ha kerüljük a témát. Így aztán bizonyos módon nem foglalkozunk a másikkal. A szükség úgy hozza, hogy együtt vadászunk és kicsit jó érzés, hogy van valaki mellettünk, egy társ, akivel megoszthatjuk a problémáinkat.

2017. február 17., péntek

Új Katniss figura jelent meg a Star Ace Toynál

Azt hiszem, a rajongás témakörében a sminktermékek használata mellett a szereplőket ábrázoló játékfigurák még azok, amik rémisztően hidegen tudnak hagyni. Ha a legújabb sorozatot végignézitek, talán meg is értetek. Kár érte, mert a képek tök jók lennének, de a bábuk arca nem igazán idézi Jennifer Lawrence-ét, ezért a figura - szerintem legalábbis - nem lett szimpatikus. Így a felhajtás elmúltával nem is tudom, mekkora lesz érte a kereslet. 
A sorozat már elő is rendelhető (bár a forráson nem találtam ehhez linket), a legelvakultabbak alig 234 dollárért hozzá is juthatnak (~68.000 Ft), ám a megjelenésre, április-májusig még várni kell. Íme a képek a figurákról, kíváncsi vagyok, vajon Nektek (hogy) tetszenek?

 

Aki még nem rettent el, újabb négyet talál az ugrás után :D

2017. február 16., csütörtök

Filmajánló: Holdfény az Oscar díjra jelölt Mahershala Alival

Mától mutatják be a mozik a 8 Oscar díjra jelölt Holdfény című drámát, amelyben Az Éhezők Viadala filmekben Boggs-ot alakító Mahershala Ali is kiemelkedő alakítást nyújt. A filmnek köszönhetően Alit egyre szélesebb körökben fedezik fel, a 8 Oscar jelölés közül az egyik az ő alakításáért jár mellékszereplő kategóriában.

Little, Chiron és Black. Három név, melyek ugyanazon embernek három különböző életszakaszát jelölik meg, végigkísérve jellem- és személyiségfejlődésének legfontosabb részeit. A kisgyerek Little Miami leszakadó részén él egyedülálló és drogfüggő anyjával. Itt ismerkedik meg a drogdíler Juannal, és a felnőtt férfival barátságot köt a saját korosztályából kitaszított fiú. A tinédzser Chiron a nemi érés szakaszába lépve keresi identitását. Végül a felnőtt, kigyúrt, harmincas Blackkel zárul a történet, aki képes szembenézni múltbeli énjével és korábbi traumáival. Vajon mik azok az események, amelyek a legnagyobb hatással vannak életünkre? Kik befolyásolják leginkább a jellemünket? Ezekre az univerzális kérdésekre próbál választ találni Barry Jenkins lírai filmje. A Holdfény időtlen történet az emberi kapcsolatokról és önmagunk megismeréséről.  Forrás: Port.hu

A film feliratosan kerül a mozikba, így szerencsére az előzetest is így nézhetitek meg, eredeti hanggal:


Aki érdeklődését pedig felkeltette a dolog, érdemes még megnéznie az ezen a linken található részletet, személyesen Mahershala Ali főszereplésével.
Aki pedig megnézte a filmet a moziban, bátran írjon róla véleményt, örömmel látjuk! :)

2017. február 12., vasárnap

A jó feleség - 9. fejezet: Emlékek és tárgyak, 1. rész

- Borzasztó feleség vagy, drágaságom! - Mivel ma már másodjára hallom és mert magam is úgy érzem, hogy van benne valami, könnyekben török ki. Katniss rájön, hogy a házasélet nem egyszerű. A 12. körzet hamvai sorozat második kötete. - Katniss szemszögéből

- Katniss, ezek közül a cipők közül már egyik sem jó rám. Ki kell dobnunk őket!
- De másra még jó lehet. Esetleg Thomra? Az ő lába kisebb, mint a tiéd.
A gardróbszoba padlóján ülünk, és épp néhány szükségtelen dolgot próbálunk kiselejtezni, amelyek az elmúlt másfél éves együttélésünk alatt halmozódtak fel. Peeta alig várja, hogy megszabaduljunk azoktól a dolgoktól, amikre nem lesz szükségünk. Én viszont kevéssé.
- Az egyik lábam nem is igazi. - próbálkozik újra. - És ezek a cipők mind úgy vannak kialakítva, hogy jók legyenek a műlábamra. Emiatt nem is ugyanolyan méretű a két fél pár, szóval biztos nem lesz jó senkire. Ha Thomnak mégis cipőre lenne szüksége, majd veszek neki egy párat.
A hatalmas ruhatárból ő az, akinek több mindentől meg kell válnia, mert a legtöbb dolga már nem jó rá. A háború óta nagyjából öt centit nőtt, a lábmérete másfél számmal lett nagyobb, a vállai pedig szélesebbek, mint valaha. Remélem, bár biztos nem vagyok benne, hogy végül megáll a növekedésben. Egy kicsit furán érzem magam, hogy olyasvalakihez mentem feleségül, aki még mindig növésben van. Nem tűnik helyesnek.
- De ez olyan pazarlás. - szállok vele szembe. - A cipők mégiscsak cipők. Gyerekkoromban én is sok olyan holmit hordtam, amik nem voltak pont jók rám.
- Katniss, mindenkinek új cipőt veszek a körzetben, ha hagyod, hogy ezeket kidobjam. Nem akarom, hogy az emberek, akikkel nap mint nap találkozok a körzetben, tudják, hogy hanyas cipőt hordok és milyen büdös a lábam.
Erre már én sem tudok mit mondani, úgyhogy inkább lágyítani próbálom a helyzetet.
- Egész nap a forró sütők előtt állsz! És ahhoz képest szerintem nem is olyan rossz a helyzet!
Peeta megrázza a fejét.
- Nem! Vagy kidobjuk vagy tovább hordom őket!
- De hát fáj bennük a lábad! - valahogy az én szememben a kidobás nem egy választható lehetőség.
- Igen, és én nem hagyom, hogy más lábát is felsértsék. - mondja Peeta hajthatatlanul. Ezt a csatát már nem tudom megnyerni. Legalábbis úgy nem, ahogy én szeretném. De a gondolat, hogy kidobjuk ezeket a cipőket és gyakorlatilag szinte mindent a szekrényből, mégis felzaklat, amit nem is nagyon értek. Mintha azáltal, hogy kikerülnek innen, mindazok a dolgok is, amik akkor történtek, amikor Peeta ezeket hordta valamiképp semmissé válhatnának.
- Ez volt rajtad Thom esküvőjén is, emlékszel?
Peeta rám néz, megértés csillan a szemében. Látom rajta, hogy neki is ugyanaz jutott az eszébe, ami nekem.
- Katniss, az az emlék nem fog elmúlni, ha kidobjuk ezeket a büdös régi cipőket.
Kényelmetlenül fészkelődöm.
- Tudom, de...
- Szerelmem, ha nem állsz készen arra, hogy megszabadulj a dolgaidtól, az teljesen rendben van. De nem tudok helyet fenntartani olyan cuccok számára, amiket én már nem veszek fel, amikor olyan dolgok számára szeretnék helyet biztosítani kettőnknek, ami fontos. Szóval vagy tovább hordom őket, annak ellenére, hogy teljesen benyomódott már némelyik orra vagy megszabadulunk tőlük. Ennyi.
- De nem dobhatod ki. Valakinek még lehet, hogy jó lenne. - erőltetem.
- Senkinek nem kellenek már ilyen cipők! - nevet fel Peeta, de hangjából a kétkedés árad, nem pedig jókedv.
Felveszem az egyik cipőt és megrázom.
- Biztos vagyok benne, hogy vannak emberek, akiknek rosszabb cipővel kell beérniük.
- Szeretném látni őket. - Most Peeta gúnyolódik?
- Gondolom így, hogy a városban nőttél fel, sosem kellett aggódnod amiatt, lesz-e cipőd. - vágok vissza rosszindulatúan.

2017. február 9., csütörtök

Idő előtt bezárt Sydney-ben Az Éhezők Viadala Kiállítás

Elég csúnya, kiábrándító hírem van sajnos Az Éhezők Viadala Kiállításról, amellyel kapcsolatban hivatalos körökben néma csönd van. Ahogy a cikkben részletesen olvashatjátok, Sydney-ben váratlanul két nappal korábban bezárt a kiállítás, amelynek további útjáról, sorsáról nem tudunk semmit. Elég szomorú vagyok és kicsit együtt érzek az Ausztráliában pórul járt rajongókkal.

A kasszasikert elért Éhezők Viadala elszánt rajongói eléggé feldühödtek, amikor a hétvégén valamiféle szállítással kapcsolatos problémák miatt a Sydney-i kiállítás idő előtt bezárt.

A Kiállítás, amelyet az Egyesült Államok-beli székhelyű Lionsgate Entertainment üzemeltetett február 4-én szombat délelőtt már zárva volt annak ellenére, hogy az eredeti menetrend szerint vasárnap estig lett volna látogatható.

Közel 1100 rajongót ért csalódás, amikor megérkeztek Sydney új Darling Harbour-i kiállítóközpontjába, hogy megtekintsék a kiállítást. A jegytulajdonosokat nem figyelmeztették előre, csak ott találkoztak egy kiírással, miszerint "Előre nem látható okok miatt a kiállítás a mai napon zárva tart."

Forrás: scenestr.com.au

A Lionsgate, amely Az Éhezők Viadala filmek és a márka jogtulajdonosa minden valószínűség szerint elkezdte összecsomagolni a kiállítást, hogy visszaszállítsák Los Angelesbe, mert az a vártnál két nappal előbb érkezett Sydney-be. A helyzet feldühítette azokat a jegytulajdonosokat, akik csak emiatt messziről utaztak ide a hétvégére.

Wendy Pierce három kamasz lánnyal érkezett ide Melbourne-ből szombat reggel, hogy meglátogassa a Kiállítást, amelyre már novemberben megvásárolták a jegyeket.
- Szombat reggel felültünk a repülőre, ide utaztunk Sydney-be, itt autót béreltünk, csak hogy eljuthassunk egy kiállításra, amelyet bezártak. - mesélte.
- A lányok hatalmas rajongói a könyveknek és a filmeknek. Ők most hihetetlenül csalódottak. - A jegyek árát ugyan azonnal visszautalták a háborgó látogatóknak, ám a szervezők nem kértek bocsánatot.

Az asuztrál szervező iLive-et John Denison képviselte, aki azt mondta, az Egyesült Államok-beli jogtulajdonosok döntöttek úgy, hogy idő előtt figyelmeztetés nélkül zárják be a kiállítást.
Forrás: The Australian

2017. február 7., kedd

Hamarosan a könyvesboltokban a Vörös veréb!

Nem tartozik szigorúan az oldal témájához, viszont több kapcsolódási pontja is van Az Éhezők Viadalának a Vörös Verébbel, ezért ajánlom most figyelmetekbe a könyvet.

Egyrészt mert a regényt ugyanaz az Agave kiadó adja ki, amely Az Éhezők Viadalát is elérhetővé tette számunkra, másrészt pedig mert a könyvből készülő filmet Az Éhezők Viadala főszereplőjével, Jennifer Lawrence-szel forgatják, szintén Az Éhezők Viadala filmek rendezője, Francis Lawrence vezetésével ráadásul itt Budapesten, immáron több, mint egy hónapja, így nem lennék meglepve, ha rajtam kívül másokat is érdekelne a könyv.

Kép: Agave
A Vlagyimir Putyin vezette Oroszországban az orosz hírszerzés tisztje, Dominyika Jegorova keservesen próbálja kiismerni és túlélni a posztszovjet hírszerzés veszedelmes dzsungelét. Épp csak kikerült a Verébiskoláról – ahol hírszerzési célokat szolgáló csábításra képezik ki a hallgatókat –, és egyből Nathaniel Nash CIA-tisztre állítják rá. Ő a kapcsolattartója az amerikaiak egyik legértékesebb kémének, akit valaha sikerült beépíteniük az oroszok közé.

A lélegzetelállító sebességgel pörgő cselekmény Oroszországból indulva Finnországon, Görögországon és Olaszországon keresztül az Egyesült Államokba vezet minket. Jegorova és Nash halálos össztűzben találják magukat, amely már nem csak az ő életüket, hanem másokét is veszélybe sodorja. Titkos hűségeskük köttetnek és szegődnek meg, miközben minden hírszerző ügynökség veszélybe kerül Moszkvától egészen Washingtonig.

A Vörös veréb a nyugalmazott CIA-tiszt Jason Matthews első regénye; letehetetlen stílusával és emlékezetes szereplőivel nem csupán irodalmi bravúr, hanem szakmai szempontból is jelentős teljesítmény. Nagy részletességgel, valós módszerek bemutatásával – kémkedés, kémelhárítás, beszervezés, kiberháború – nyerhetünk bepillantást a nemzetközi hírszerzés működésébe. A kötet 2014-ben elnyerte a rangos Edgar-díjat, és Jennifer Lawrence főszereplésével Francis Lawrence forgat belőle filmet Budapesten.

A regény a héten, február 9-én jelenik meg, jelenleg pedig 35%-os kedvezménnyel előrendelhető a kiadónál. 
Természetesen senkit nem szeretnék rábeszélni, érdekem ezúttal sem fűződik az ajánlóhoz, egyszerűen csak izgalmasnak tartom, hogy megjelenik, ráadásul épp mostanában a regény! Ha valaki hozzájut és elolvassa, örömmel fogadom az ajánlókat is, pláne mert minden lelkesedésem ellenére én biztos nem a kiadótól rendelem elő, hanem majd később szerzem be. 

Fülszöveg és előrendelési lehetőség: AgaveKiadó

2017. február 5., vasárnap

A jó feleség - 8. fejezet: Tél

- Borzasztó feleség vagy, drágaságom! - Mivel ma már másodjára hallom és mert magam is úgy érzem, hogy van benne valami, könnyekben török ki. Katniss rájön, hogy a házasélet nem egyszerű. A 12. körzet hamvai sorozat második kötete. - Katniss szemszögéből

Kétfajta nyomorúságot is át kellett élnem. Az első hirtelen volt, traumatikus. Egyfajta szorongás, amely a veszteségből fakadt, a szenvedésből, amelynek konkrét, nyilvánvaló oka volt. Ennek legalább volt értelme. Ez elfogadható volt, megengedett, legalábbis az észszerűség határain belül. Ezt éreztem húgom halála után. Sőt, ezt élte át anyukám, apa halála után, legalábbis először.

A másik sokkal alattomosabb volt.
Nem is tudom, hogy történt. Vick távozása után hirtelen beköszöntött a tél, sokkal nagyobb hévvel, mint amire emlékeztem apám halála óta. Mindig borzalmasan hideg volt. Hófalak torlódtak fel, magát a havat pedig vastag jégréteg borította. A vadászat veszélyessé vált, legtöbbször lehetetlenné. Ha mégis kijutottam az erődbe, rendszerint nem lőttem semmit. Rory sem járt sokkal több szerencsével.
A napok egyre rövidebbek lettek, a napsütés pedig szinte egyáltalán nem volt.
Peeta szinte folyamatosan dolgozott. Így, hogy nem volt, aki segítsen neki, kétszer annyit kellett dolgoznia, mint azelőtt, és ez még normális körülmények között is nagyon nehéz lett volna. A körülmények azonban nem voltak normálisak. A hóesés azt jelentette, hogy heteken át nem érkezett a körzetbe ellátmány vasúton. Roryval nem tudtunk vadászni. A növényeket, amelyeket Thom termelt, hacsak nem lettek eltéve vagy valamilyen módon tartósítva, már nem lehetett felhasználni, nekünk pedig elfogytak az élelmiszer tartalékaink.
Liszttartalékainknak köszönhetően lényegében a pékség látta el a körzetet élelemmel.
Bár még nem állt készen rá, hogy bárkivel helyettesítse Vicket, Peeta megpróbált keríteni valakit, aki segít neki, de ez nehéz volt. Nagyon kevesen vágytak arra, hogy elhagyják otthonaikat és keresztülvergődjenek a várost borító mély havon, hogy segítsenek valakinek kenyeret sütni, amint a nap felkelt. Még kevesebben akartak fát vágni az erdőben a borzongató hidegben, hogy a kemencéket be lehessen gyújtani. Ahelyett, hogy egyvalakit bérelt volna fel, Peeta több kétkezi munkással próbálkozott, akik azonban nemes egyszerűséggel nem jelentek meg a megadott időben. Így aztán Peeta még a hajnal beállta előtt elment otthonról és heti hat napon át, napi tizenöt óra munka után tért csak haza.
Megpróbáltam segíteni neki, tényleg megpróbáltam, de csak gondot okoztam. Amikor megpróbáltam besegíteni valamiben, még ha csak fát vágtam is az erdőben, a kenyér nem kelt meg, és néhány péksütemény, amit készítettünk, lapos maradt. Lehet, hogy csak véletlen egybeesés volt, mi több, biztos is, hogy így volt, de azokon a napokon, amikor bementem a pékségbe, Peetának még többet kellett dolgoznia. Bár tudtam, hogy őt ez nem zavarja, hogy ő így szeret engem, végül mégsem jártam be, mert néhány gyakorlati dolgot csak megnehezítettem számára. Sikerült meggyőznöm Roryt, hogy vágja fel a fát helyettem. Mondjuk nem volt nehéz meggyőzni, mert ő épp annyira nem szeretett otthon ülni egy helyben, mint én.

2017. február 1., szerda

Nézd végig az Éhezők Viadala felnőtt színezőt

Még tavaly olvashattatok arról, hogy az USÁ-ban megjelenik egy Éhezők Viadala felnőtt kifestő. A könyv szeptemberben meg is jelent, és egy lelkes olvasó le is videózta, amint végiglapozza a könyvet, így is segítve másokat, érdemes-e megvenni a kiadványt. Íme a videó:


A videó szerzője egy beszámolót is írt egy rövid beszámolót is a kifestőről, azt is lefordítom Nektek:

Amikor előrendeltem a könyvet, nem állt rendelkezésre részletes termékleírás, csak annyit lehetett tudni, hogy egy felnőtt kifestőről van szó, amely hivatalos és a négy Éhezők Viadala film alapján számos karaktert és ikonikus jelenetet találhatunk benne. Nos, ebben biztos nem. Van ugyan benne pár jelenet, ám ezek közül kettő hátulról, egyiken pedig Katniss kényszerűségből eltakarja az arcát, amikor megfeszíti az íját.
Van ugyan néhány karakter terv a könyv végén, de nem az, amire az ember számít más, korábban megjelent könyves vagy filmes színező alapján. Ez a néhány kép ugyanis nem konkrét karakterekre összpontosít, hanem inkább a divatra.
A könyvben a legtöbb rajz jól kidolgozott, ám természetében inkább építészeti jellegű. Ha meg akarják mutatni Katniss lakókörnyezetét, mutassák meg benne őt magát is.
Számítottam néhány jelenetre a filmekből, ám amit ehelyett kapunk az inkább üres díszletek tervének tűnik, miközben rengeteg szimbólumot látunk, a körzetek jelképeit és szintén számos, tapéta jellegű, ismétlődő mintázatból álló oldalt. Ha lett volna lehetőségem korábban betekinteni a könyvbe, biztos nem rendelem meg.
Nem fogom ugyan tesztelni a színező eszközeimmel, mert szándékomban áll visszaküldeni a ezt a könyvet, elmondhatom, mit tapasztaltam a lapokkal kapcsolatban:
- A 94 oldal nagy részén leginkább díszletek láthatóak nagyon kevés esetleges karakterrel
- A lapok mindkét oldalára nyomtattak mintát
- A lap közepes vastagságú, elefántcsont színű, sima, nem perforált
- Ragasztott
- A minták belenyúlnak a kötési területbe
- A legtöbb minta két oldalas
Forrás: iiiireader.com - Tipp: Sorok-között

2017. január 29., vasárnap

A jó feleség - 7. fejezet: Nővérek és fivérek

- Borzasztó feleség vagy, drágaságom! - Mivel ma már másodjára hallom és mert magam is úgy érzem, hogy van benne valami, könnyekben török ki. Katniss rájön, hogy a házasélet nem egyszerű. A 12. körzet hamvai sorozat második kötete. - Katniss szemszögéből

VIGYÁZAT!! A fejezet 18-as karikás részleteket is tartalmaz!
Mindenesetre mindent megtettem, hogy ezek a részek ne/se legyenek közönségesek.
(Aki szemében ez a téma mégis távol áll a sorozattól, az hagyja ki a fejezetet. Én szóltam.)

Miután Gale és Johanna visszatértek a Második körzetbe, volt egy körülbelül három hetes időszak, amikor az élet olyan jó volt, amilyen az csak lehetett. Fogalmam sincs, hogy most akkor megbocsátottam-e Gale-nek, amiért része volt húgom halálában, de azt tudom, hogy már nem kísértett ugyanúgy ez a gondolat, mint korábban. A tényleges esemény, a helyzet borzalma tompult némileg, és egy ideje úgy tűnt, csökkennek az ezzel kapcsolatos rémálmaim.
Elfoglaltak voltunk, de élveztük a dolgot. Mióta Vick iskolába járt, a kapitóliumi magántanára enyhített a szorításán, így újra rendszeresebben besegített Peetának a pékségben, így könnyítve Peeta munkaterhein. Késő ősszel vadászni a hideg ellenére is mindig jó, mert ekkortájt lehet a legjobb zsákmányt lőni, hiszen az állatok már felhíztak a tél átvészelésére, így aztán igyekeztem sokat vadászni, hogy a zsákmányt a körzet lakói besózhassák és eltehessék télire a kamrákba és padlásokra. Napi rutinunk megszokottá vált és mindketten nagyon élveztük. Úgy tűnt, még Haymitch is kevesebbet iszik, mint máskor, de lehet, ez amiatt volt így, mert folyamatosan a kedvenceit főztük vacsorára.

Egy különösen nagyszerű napon, miután elosztogattam egy őzbakot, négy pulykát, tizenegy fácánt és hat mókust Sae és a hentes között, elmentem a pékségbe, hogy meglepjem Peetát. Nem mentem olyan gyakran a pékségbe, ahogyan Peeta talán szerette volna. Általában, amikor végeztem a vadászattal, szerettem egy kis időt egyedül tölteni. Ha bárki megkérdezné, mit is csinálok ilyenkor, nehéz lenne rá válaszolni. Minden nap valami mást. De ez olyan fontos számomra, olyan kétségbeesetten fontos, mert ez az egyetlen dolog az életben, ami csak és kizárólag az enyém. Nem érdekel, hogy Peetával osztom meg az életem, sőt, mi több, nem hiszem, hogy ezt bármi másért elcserélném. De a magány, az idő, amit nem ködös depresszióban töltök, egyszerűen... feltölt, olyasmi, amire rájöttem, hogy nagy szükségem van.
Néha azonban arra is szükségem van, hogy láthassam a férjemet. Vagy csak vágyódom utána. Ezen a napon valahogy kicsit mindkettő érvényesült.
Mohó várakozással mentem a pékségbe, vissza kellett fognom magam, hogy ne lóbáljam az üres vadásztáskámat, amikor a pékségtől nem olyan messze földbe gyökerezett a lábam. Már ötven méterre az ajtótól megláttam a lányt, aki élénk rózsaszín ruhában hajolt át a pulton, haja rendetlen kontyba csavarva.
Jane Hemmings. Thom sógornője.